Blog

Franciaországból jelentjük - fagykár beszámoló Burgundiából

Vissza

Ahogy azt már sok helyen láthattuk, Burgundiában az április 5-i héten több, egymást követő fagyos időszakot is megtapasztalhattak a helyi borászok, ami jóval a gyakran hűvösebb, "Saints de Glace"-nek (Fagyosszentek) nevezett időszak előtt következett be. Az egyébként Magyarországon sem ismeretlen hiedelmet a néphit hagyományosan minden év május 11., 12. és 13. körül, Saint Mamert, Saint Pancras és Saint Servais környékére datálta - és bár a hőmérséklet csökkenése az év során máskor is előfordul; a májusi fagyok valószínűleg azért kaptak különös figyelmet, mert a zsenge növényzet leginkább ilyenkor sínyli meg. Pierre de Benoist, a Domaine de Villaine főborászának és birtokigazgatójának beszámolója következik az elmúlt hét történéseiről.

 

“Bár minden bizonnyal normálisnak tekinthető, hogy ebben az időszakban vannak fagyosabb napok, az, amit az elmúlt hetekben megtapasztalhattunk, nevezetesen hogy nem csak a hőmérséklet csökkent, ráadásul hosszú időn keresztül akár -6 °C vagy -7 °C-ig, hanem a fenolos állapot, amelyet néhány szőlőültetvényük már elért, különösen a Chardonnay esetében az sajnos sok szempontból minket is meglepetésként ért.

Április 5. előtt két héttel a hőmérséklet megközelítette a 26 Celsius-fokot, ami siettette a legkorábbi szőlőink rügyfakadását és a két-három szétterülő levél megjelenését. Április 5-től pedig kétféle fagy károsította azt, ami már "kint" volt: 

  • A téli fagy, az advektív típusú, úgynevezett “fekete fagy”: hideg és száraz levegő tömeges érkezése, általában -7 fok alatti hőmérséklettel és gyakran fagyos északi széllel kísérve.
  • A tavaszi fagy, avagy a sugárzásos típus zúzmarával kiegészülve: vagyis a talaj és a növények lehűlése az olvadás során a napsugárzás által. 

E kétféle fagy esetében a "harmatpontot" kell vizsgálni - ez az a hőmérséklet, amelynél a levegő vízzel telített. Ez a harmatpont mindig a száraz hőmérséklet alatt vagy azzal egyenlő. Amikor ez a száraz hőmérséklet a harmatpontra csökken, a levegő relatív páratartalma 100%-os, és a víz elkezd kondenzálódni: ez a jelenség felelős a "hófagyásért", amellyel a hétvégén, április 7-ről 8-ra, szerdáról csütörtökre virradó éjszaka találkoztunk.

Ezzel szemben "gelée noire"-ról (fekete fagy) beszélünk, ha nem alakul ki fagy és a levegő nem telítődik vízzel. A sarki szél a növények nagyobb belső lehűlését eredményező magasságban és időtartamban tartja a nulla fok alatti hőmérsékletet. Ez volt a helyzet április 5-6. és 7. között, amit a 6-án reggeli 3-5 cm-es havazás is súlyosbított. 

A beavatkozás eszközei ismertek: a levegő keverése szélgépekkel vagy helikopterekkel, köd, füst, hőköd képzés, permetezés és végül a levegő melegítése tűz segítségével. Ez utóbbit használtuk részben a Rully szőlőben április 8-án éjjel 2 órától 8.30-ig. 

Vannak hagyományosabb, az ősi emberi szokásokon alapuló eszközök is, amelyek célja a szőlő rügyfakadásának késleltetése: mély földelés a hideg levegő felfogására, késői metszés a rügyfakadás lassítására, a Guyot-metszésű szőlőtőkéknél a termő vesszők még fel nem kötése. Ezt a gyakorlatot hagyományosan Bouzeron egyes szőlőültetvényein és a Rully két fagyhoz szokott területén (Rully 1er Cru Grésigny és Margotés) alkalmazzuk. 

Annak ellenére, hogy a birtok csapata keményen küzdött és éjjel-nappal a sorok között dolgozott, szembe kellett néznünk a tényekkel: a fagy különösen keményen csapott le idén, főleg április 6-án és 7-én. Ez ellen az advektív fagy ellen pedig nem sokat lehetett tenni.

Bouzeronban a Chardonnay nagy része megfagyott. Várunk néhány napot, hogy lássuk, milyen mértékben érintette a fenolos növekedésükben kevésbé előrehaladott Pinot Noir és Aligoté Doré. Rullyban, a Rully Saint-Jacques, Rully 1er Cru Rabourcé, Raclot, Cloux Blanc és Montpalais dűlőkben a veszteségek szintén jelentősek. Egyedül a Rully 1er Cru Grésigny, Margotés, Cloux rouge és Champs Cloux szőlőültetvények tűnnek kevésbé károsodottnak, ahol a fentebb említett “régi” fagyvédelmi módszereket alkalmaztuk.

 

Azonban birtokunk ennek ellenére sem mondott le erről az évről. Azért, hogy harmonikusan, a szőlőtőkék megterhelése nélkül tehessünk valamit a károk enyhítése érdekében, már április 12-én, hétfőn elkezdtük a biodinamikus gyógyteák készítését, amelyeknek alapját a valeriana (gyógynövény, melynek melegítő, egyfajta "hőkabátot" létrehozó képessége van), a komfű, a cickafark és a csalán (tonizáló és erősítő képességű növény) szerepel.

Reméljük, hogy ez segít a tőkéknek, hogy ne rekedjenek meg a tavaszi növekedési folyamatban, illetve hogy felélénkítse nedveiknek az áramlását és gyorsan visszanyerhessék az egyensúlyukat. Így pedig képesség váljanak arra, hogy sikeresen vegyék fel a harcot a betegségekkel, amelyek biztosan nem maradnak el az elkövetkező hetekben.

Azt is tudjuk, hogy valójában az egyetlen igazán hatásos gyógyír a jó idő, a napfény és a meleg megérkezése lesz, amely lehetővé teszi a szőlő számára, hogy újraindítsa vegetációs folyamatát. Végül pedig, szükség lesz arra is, hogy minden nap kimenjünk a szőlőbe, sétáljunk, megfigyeljünk, és jelenlétünkkel kísérjük a gyógyulási folyamatot.

Természetesen ott leszünk, hogy kísérjük őket és annyi törődést adjunk neki, amennyire csak szükség van.”

Kapcsolódó termékek